Viking emlékei Dan Dochertyről
Emlékeim Dan Dochertyről 2021.12.21.
Dan az utóbbi években igyekezett összegyűjteni benyomásokat, történeteket a nála töltött Tai Chis éveinkről 100 szóban, kapcsolódva ahhoz, hogy már 50 éve gyakorolt harcművészetet. Az én történetem sajnos nem készült el a weboldalára, és nézzétek el nekem, mert most kicsit hosszabb lett! Sajnos ez már egy megemlékezés is egyben, és szeretném az élményeimet, benyomásaimat megosztani veletek róla. Egy nagy tudású Tai Chi Mester, Tanár hagyott el minket december elején! Európa, de nyugodtan mondhatjuk, hogy a világon meghatározó személyisége volt a Tai Chi gyakorlásának, közösségének. Alapítója volt több Tai Chi szervezetnek, nemzetközi találkozónak, Európa Bajnokságoknak. A harcművészetekben eltöltött 50 éve alatt voltak tanítványai, akik 35-40 éve voltak mellette. Én 1999-től, 24 éves korom óta ismertem, 2006 óta tanultam tőle. Mondhatom, hogy hatással volt rám, a gyakorlásomra, tanításomra.
„Bárki emlékét úgy őrizhetjük meg, ha beszélünk róla, és megosztjuk a vele kapcsolatos emlékeinket.”
Az én történetem Dannel
Ezt a levelemet, történetemet kezdhetném úgy, hogy „egyszer volt, hol nem volt”, vagy „a kezdetek kezdetén egy fiatal fiú elindult a Tai Chi tanulás néha rögös, ám de nagyon sok örömet és élményt adó útján”.
Első találkozásom Dannel
A 2021. évben 31 éve, hogy elkezdtem Tai Chit és Chi Kungot tanulni, ez 1990-ben volt.
Nem emlékszem pontosan, hány éves voltam, 23 vagy 24, inkább arra emlékszem, hogy 1999-ben találkoztam először Dan Dochertyvel egy Practical Tai Chi
Dan Dochetryt, mindenki csak Dannek szólította. Amikor megismertem Dant, először lökőkezet, alkalmazásokat és némi formagyakorlatot tanultam tőle. Megmutatta, milyen az, amikor nem lehet eltolni a másikat, képes volt beállítani a legvékonyabb, legkisebb embert is úgy, hogy azt a legnagyobb darabnak sem sikerült.
Lökő kezekből, amit mi Tui Shounak hívunk, vele kapcsolatban az a legrégebbi emlékem, hogy megfogta a csuklómat, felemelt, a lábaim elemelkedtek a talajtól és egyszerűen arrébb rakott. Ez nem fáj, és ezt többször is megismételte, és ahogy láttam, mindenki mással is, akivel akkor gyakorolt.
Aztán következett pár év szünet a tanulásban, talán mert nem jött Magyarországra, én pedig ez idő alatt is, mint korábban is, másik Tai Chi stílust is gyakoroltam.
Eltelt pár év, közben ismét elkezdett járni Magyarországra szemináriumot, tábort tartani, aztán egyszer kitaláltam, hogy szeretném megtanulni azt a Nei Kungot, amit ő tanít, a 24 Yin Yang Tai Chi Nei Kungot. Ez 2006. körül lehetett, akkor 31 éves voltam. Elmentem Csillebércre a nyári táborába, és írtam neki egy levelet, hogy szeretném a Nei Kungot megtanulni. Nem nagyon mondott semmit. 3 nap alatt megtanította az ő 37 lépéses pusztakezes formáját azt mondta, ha ezt most megtanulom, és mikor legközelebb jön, akkor is tudni fogom, bemutatom, akkor lehet szó róla. Hát nem volt más lehetőségem, gyakoroltam. Viszont azt senki sem tudta megmondani, mikor lesz a következő alkalom. Ez 1 év múlva volt, talán Nagykovácsiban a nyári táborában. Ott kaptam meg a Bai Shit, az úgynevezett beavatási, tanítvánnyá fogadási ceremóniát, ott tanultam meg az első részét és kezdtem el gyakorolni a 24 Yin Yang Tai Chi Nei Kungot. Aztán egy darabig évente kétszer jött. Aztán ismét nem, így nem tudtam befejezni a tanulást. Így elkezdtem én szervezni a a szemináriumait, majd elkezdtem hozzá kijárni Londonba, és Horshamba (itt mindig hétvégi szemináriumot tartott) tanulni. Néha csak szponzorok segítségével jutottam ki, néha nem egyedül mentem, hanem tanítványokkal, barátokkal. Mindig gondoskodott rólunk. Mikor vidékre mentünk táborba, mi valamiért mindig Horshamba mentünk vele, mindig vitt és hozott minket, és a teljes felszerelésünket is, ahogyan a többi tanítványáét is esetenként.
Hogyan tanított Dan?
Kedvesen és pontosan.
Én azt figyeltem meg, hogy mindent háromszor mutatott meg, aztán hagyta, hogy gyakoroljam. Aztán visszajött ismét, kijavította, majd mutatott újat, ha ment. Ha nem ment, akkor megmutatta ismét. Úgy éreztem ezzel a figyelmünket, jelenlétünket a gyakorláson fejlesztette. Mondjuk, kellett is figyelnünk, mert nem tudtunk vele minden héten gyakorolni, csak évente két-háromszor néhány napot. Utána azt gyakoroltuk a következő alkalomig. Így ezek a napok elég intenzívek voltak az edzések ideje alatt. A Nei Kung tanulásánál első alkalommal megmutatta, és közösen végeztük a gyakorlatokat. A következő alkalommal közösen gyakoroltuk, ha nem ment, kijavította, aztán lehetett kérdezni. Törekedett, hogy mindent pontosan tanuljunk meg, és változtatás nélkül gyakoroljuk, ezt néha leellenőrizte, és javította ami nem volt pontos.
2010-ben Dan felkért, hogy decemberben legyek bíró a „The 5th TCFE Taijiquan and Internal Martial Arts European Championships”-en, Oxfordban. Én mondtam, hogy nem kaptam bírói képzést, ő pedig azt mondta, hogy megkapom a szempontokat, a gyakorlással eltöltött időmnek pedig elégnek kell lennie arra, hogy meg tudjam csinálni. Megadta azt a bizalmat, ami ehhez szükséges volt, aztán néha jött és megkérdezte, minden rendben van-e?
2013 szeptemberében megkaptam tőle a Nei Kung oktatói fokozatot úgy, hogy taníthatom a 24 Tai Chi Yin Yang Nei Kungot annak, aki már tanulta valaki mástól.
2014 szeptemberében pedig elértem, hogy megkapjam tőle azt a felhatalmazást, hogy önállóan is adhatok Bai Shit (Tanítvánnyá fogadási Ceremónia) és taníthatom az összes, 24 Tai Chi Yin Yang Nei Kung gyakorlatot. Még itt is voltak kétségeim, hogy alkalmas vagyok-e rá? Ilyenkor mindig biztatott, hogy láttam már hogyan végzi, részt vettem rajta, ezért ha ugyan úgy csinálom, nem lehet elrontani!
Ekkor már azt mondta, ha Londonban vagyunk, akár magán úton is, csak nála lakjuk, sehol máshol, ugyanúgy, mintha szemináriumra mentünk volna. Olyankor eleinte az edzőteremnek berendezett nappalijában aludtunk, amely könyvtár és dolgozó is volt egyben. Később, a háza egyik emeleti szobájában laktuk nála. Házában több szemináriumon is részt vettünk, hallgattuk a történeteit, a találkozásait mesterekkel. Sok megjelent belőlük a könyveiben, weboldalakon, régen sok megvolt magyarul is.
Eleinte mindig kijött értünk a metróhoz, ha későn érkeztünk akkor is, és néha ki is vitt minket. Gondoskodott rólunk, bevásárolt, főzött nekünk, mindig elmondta, mit hol találunk, mit vett és főzött nekünk. Mikor mi mentünk, akkor sokkal jobban fűtött, mint egyébként szokott, mert nem vagyunk szokva az angliai időjáráshoz, és ne fázzunk. Néha adott kulcsot a házához, amikor szóltunk, hogy csak későn érkezünk, vagy ha dolga volt. Kinevezte mindig az aktuális Keymastert.
Érzésre úgy kezelt minket, mintha mi is a fiai lennénk.
Segített kapcsolatokat találni, néha elvitt minket ebédelni vagy vacsorázni, ahol összeismertetett minket más Tai Chi iskolák vezetőivel, gyakorlóival. Mindenkit ösztönzött a kapcsolattartásra, a barátkozásra, keressük az örömöt a gyakorlásunkban és az életünkben.
Dan szerint, a Tai Chi az maga az élet!
Mikor Dant a Mestere haláláról kérdeztük, és hogy annak halála után ki lett a Nagymester, senkit sem jelölt vagy nevezett meg, hanem arról kezdett el beszélni, ki miben jó, esetleg miben nem, mit fejleszthetne, kivel gyakorolt együtt, és kit tanított.
Sosem kérte, hogy szólítsuk Mesternek, megelégedett azzal, hogy Dan. Mindig kedves volt. Ha valami nem tetszett neki, akkor összehúzta a szemöldökét. Igyekezett megosztani tudását, tapasztalatait, történeteket az életéből.
2018-ban találkoztam vele utoljára Svédországban, Skövdében, ahol részt vettem egy oktatóknak tartott táborban. Innen van az utolsó közös képünk is. Aztán úgy alakult, hogy a következő évben, nem volt időm meglátogatni Angliában.
Aztán 2020-ban jöttek a korlátozások, lezárások, így nem is terveztem utazást egyelőre, az utazási nehézségek, korlátozások és a vírushelyzet miatt. Azóta néha váltottunk pár levelet, részt vetem néhány online kurzusán (Tai Chi, Kard és Nei Kung), és éppen írni akartam Neki ismét, hogy néhány hete nem hallottam róla…
Másnap, 2021. december 10-én lányától jött a hír, hogy többet már nem lehet kérdezni tőle. Nem lehet feltenni Neki a kérdést, nem mondhatjuk a másiknak többet, hogy „Majd megkérdezzük Dant!” Dan 2021. december 9-én eltávozott közülünk. Nagy tudású Mester és Tanár volt! Hálás vagyok, hogy tanulhattam tőle! Nyugodjék Békében!
Egy régi (egyébként borász) ismerősöm fia mondta, mikor kérdeztem Anyukájáról, akit jól ismertem 10 éven keresztül.
„Ha valaki jön vagy születik, azt azonnal érezzük, itt van velünk mindennap. Viszont valaki elvesztését nem érezzük meg azonnal, csak idővel, és az időről időre előjön.”
Dan búcsúztatójához, temetéséhez a mai technika segítségével, virtuálisan lehetett csatlakozni, mely 2021. december 30-án, délelőtt 11 órakor volt, londoni idő szerint, ami Budapesten 12 óra. Részleteket szintén lánya osztotta meg:
Website https://watch.obitus.
Username soxu3323
Password 007839
Az alábbi oldalakon olvashatsz Danről és tőle:
https://taiji-forum.com/tai-chi-taiji/tai-chi-interviews/dan-docherty-interview/
https://en.wikipedia.org/wiki/
https://www.taichichuan.co.uk/
Köszönöm, hogy elolvastad!