A 24 Yin Yang Taiji Neigong története

Bernard Kwan 2011. április 29. írása alapján

fordította: Robi & Sándor, szerkesztette: Miri, átnézte és kiegészítette: Viking

Nemrég kaptam egy e-mailt, melyben az Arany Teknős módszer gyakorlásomról érdeklődtek, ami a Cheng Tin Hung 鄭天熊-féle neigong gyakorlatsor része. Ez egy beszélgetéshez vezetett a mesteremmel arról, hogy mi a Cheng Tin Hung-féle neigong gyakorlatsor eredete, és hogy ez a forma egy saját taiji formája, vagy a gyökerei más formákban is megtalálhatók. A mesterem (szerintem Dan Docherty – Viking) kutatásai alapján a neigong gyakorlatsor gyökere megtalálható a Yang stílusú Taijiban, melyben volt egy légzőgyakorlatsor (yunqi 運氣) (Alap – Aranyharang légzések neigong – Viking), amit a Yang családon belül adtak tovább, és ritkán tanították a családon kívül. Ennek ellenére ezen légzőgyakorlatsor részletei megtalálhatók Chen Dan Lin 陳炎林 könyvében, a Taijiquan daojian san shou hebian 太極拳刀劍散手合編-ban (A cím jelentése: Gyűjtés a taijiquanról, a kardról, és a kínai pusztakezes harcművészetről). Chen Dan Lin Tian Jiao Lin 田兆麟-től tanult, aki Yang Chen Pu (Fu) 楊澄浦 tanítványa volt. A könyv a Kínai Köztársaság 32. évében (1943-ban) jelent meg. Ezt a könyvet tartják az egyik legfontosabb klasszikus harcművészeti kézikönyvnek, mivel ez a könyv volt az első amely hiánytalanul tartalmazta a Yang stílus tanításait, beleértve a légzőgyakorlatokat (Alap – Aranyharang légzések neigong – Viking), a kardot, a szablyát és a botot.

A mesterem úgy gondolja, hogy ez a gyakorlatsor Wu Jian Quan 吳鑑泉-ra lett hagyva, aki egyesítette és kibővítette a saját, Wu család tajijával, például a 8 lépéses neigonggal (neigong bashi 內功八式). Wu Jian Quan megtanította Chen Wing Kwongot 鄭榮光-nak, aki ezt követően unokaöccsének, Cheng Tin Hung-nak adta át. Cheng Tin Hung később szétosztotta és kibővítette a 8 formából álló gyakorlatsort (8 Alapgyakorlat – Viking) 12 yin és 12 yang neigong gyakorlatsorra. (Mind a 8 eredeti forma tartalmazott összetett mozdulatokat, melyek közül párat különálló formaként kezelt, s melyekhez hozzáadott pár saját maga alkotta formát). Azt is olvastam, hogy Cheng Tin Hung a 18 gyakorlatot a nagybátyjától tanulta, míg a másik 6-ot Qi Minxuan 齊敏軒-től. Ettől függetlenül azzal, hogy mindenkinek nyíltan tanította ezeket a formákat, igencsak magára haragította a Wu családot, amely különváláshoz vezetett.

A Taijiquan neigong yinyang duan niansi shi  太極拳內功陰陽段廿四式 című könyvet (A cím jelentése: A taijiquan neigong 24 részből álló yin és yang formája) Wang Yixian 汪棣賢 adta ki, aki Cheng Tin Hung-tól tanult, de nem volt hivatalosan a tanítványa. A könyv a 12 yin és 12 yang forma egy verzióját ismerteti. A formák egy része egyes Zhan Zhuang típusú formák (Fa-állás – statikus – yin – Viking), némelyek pedig mozgásos formák (dinamikus – yang – Viking), mint a Tian Gan a Baguazhang-ban. A könyv kiadása után Wang Yixian-t sokat kritizálta Cheng Tin Hung, mivel a neigong gyakorlatokat csak tanítványoknak volt szabad tanítani, és nem a nagyközönségnek. Cheng Tin Hung állítása szerint néhány forma rossz a könyvben, mivel ő szándékosan mást tanított az egyszerű tanítványoknak és a valódi gyakorlatsort csak a hivatalos tanítványainak adta át, így a bemutatott forma alapján megmondható, hogy kik voltak az ő valódi tanítványai. (Egy nagyon egyszerű példa, hogy balra vagy jobbra történik a kilépés a kezdő pozícióból a gyakorlat elején).

A mesterem úgy gondolja, hogy Cheng Tin Hung legnagyobb eredménye az, hogy sikeresen rendszerezte a neigong tanítását a ’70-es évek lei tai meccsek (full contact – Viking) során Hong Kong-ban, és hogy volt egy pontosan kidolgozott edzésterve arról, hogy mennyi ideig kell kitartani a formát az adott pozícióban, és hányszor kell elvégezni a mozdulatot (általában 300-szor egy adott alkalommal) a hatékonyság és az eredmények elérésének érdekében ahelyett, hogy túlhangsúlyozta volna a formákat és a toló kezeket.

A másik dolog a Taijiquan daojian san shou hebian 太極拳刀劍散手合編 című könyvvel kapcsolatban az, hogy ez volt az első eset, hogy a Yang Taiji páros gyakorlatát (Páros Forma – Viking) megosztották a nagyközönséggel, és emiatt a könyv miatt ezeket a páros gyakorlatokat széles körben gyakorolni kezdték. A mesterem megkérdezte Yang Shou Chung-ot erről a páros gyakorlatról, aki azt állítja, hogy ez egy jó gyakorlatsor, de Tian Zhaolin 田兆麟 állította össze, és nem az apja.

Neki az volt a filozófiája, hogy az alkalmazásnak spontánnak kéne lenni és nem kötöttnek. Az ő álláspontja az, hogy a taiji alkalmazása részletesen le van írva a Practical use of Tai Chi Chuan című könyvben, amely még mindig kapható az interneten, és ez a könyv felbecsülhetetlen értékű a sok Yeung Shou Chung-ról készültkép, és a pontosan elemzett alkalmazások miatt.

(Mivel a hagyományvonal értelmezése nem egyértelmű, ezért dolgozom egy egyszerű ábrán, ami remélhetőleg segítségetekre lesz. Kérlek, itt keressétek majd.)

A szöveg további értelmezéséhez javaslom olvasd el, és nézd össze ezt az írást a SanBao Tai Chi Chuan és Chi Kung tanuloi szintjei-vel.

Forrás:
http://benotdefeatedbytherain.blogspot.hu/2011/04/history-of-taichi-neigong.html?m=1